Webrádió

Előünnep Ünnepeljünk, óh, népek!

Előünnep I. : Ünnepeljünk, óh, népek!

 

Az Úr születésének előünnepe igazán komolyan Karácsony előtt öt nappal kezdődik. E napok mindegyikének szolgálatai felszólítják a hívőket, hogy készítsék föl magukat az ünnepre, sőt, készítsék elő magát az ünnepet.

 

Jertek ünnepeljük, óh, népek

Krisztus születésének előünnepét.

Emeljük föl értelmünket a magasságba,

S lélekben menjünk el Betlehembe.

Lelki szemünkkel szemléljük a Szüzet,

Amint a barlangba siet,

Hogy világra hozza a mindenek Urát és Istenét.

Amikor József először látta a hatalmas csodát

Úgy vélte, csak emberi csecsemőt lát pólyákba takarva,

De a bekövetkező események rádöbbentették,

Hogy a gyermek igaz Isten,

Aki nagy irgalmat ad a világnak.

 

Jertek, ünnepeljük, óh, népek,

Krisztus születésének előünnepét!

Emeljük föl értelmünket a magasságba,

A lélekben menjünk fel Betlehemben.

Szemléljük a nagy titkot a barlangban,

Mert az Éden újra megnyílt

Amikor Isten született a tiszta Szűztől;

Ugyanaz, aki tökéletes Isten maradt, és aki tökéletes

Ember lett.

Ezért kiáltsuk neki:

Szent Isten, kezdetnélküli Atya,

Szent Erős, megtestesült Fiú,

Szent Halhatatlan, Lélek és Vigasztaló,

Szent Háromság, dicsőség Néked!

 /az előünnep első napjának dec.20. vecsernyéjén/

 

Ünnepeljünk, óh, népek! Menjünk föl lélekben! Emeljük föl elménket a magasságba! Gyakran legyintenek: ezek csak a rajongó ájtatosság és az érzelmes áhítat kitörései, melyeket csupán néhány furcsa egyéniség kedvelhet. Vajon igazuk van-e? Óh, nem, valami sokkal többet, lényeges figyelmeztetést és buzdítást rejtenek e felkiáltások a lelki életet komolyan vevő ember számára. Mintha az életünk függne tőle, úgy hallgassuk és fogadjuk e szavakat! Mert valóban az életünk függ a dicsőítéstől.

Azért teremttettünk, hogy ünnepeljük Isten ajándékait és magát Istent. Ez létünk értelme, életünk lényege. Minden emberi bűn, beleértve Ádám és Éva eredeti bűnét is, abban áll, hogy elmulasztjuk ünnepelni Istent, s mindazt, amit azokért tesz, akiket képére és hasonlatosságára teremtett. A bűnös ünneplés, amely végső soron nem is ünneplés, hanem csak egyszerűen bűn, kizárja Istent, s valami rajta és az ő jelenlétén kívülálló dologban keresi örömét. Más szavakkal: Isten ajándékainak ünneplése úgy történik, hogy azokat nem vonatkoztatják Istenre, az Adományozóra. Ennek elkerülhetetlen, szükségszerű és szerves következménye a kielégületlenség, a nyomor, a depresszió és végül maga a halál.

A karácsonyi időszak az ünneplés, az öröm és a vigasság ideje. De sokan, köztük magukat kereszténynek nevező emberek is, távol vannak az ünneplés örömteli szellemétől. Számukra ez az időszak bosszantó, beteljesületlen, csalódottságot és levertséget hoz nekik, s néha már örülnek is, ha véget ér. Ennek nyilvánvaló oka, hogy rosszul ünnepelnek.

Egyesek egyáltalán nem ünneplik Istent és az ő ajándékait, köztük a legnagyobbat, Jézus Krisztust sem. A testi gyönyöröket és az érzéki vágyakat ünneplik. Sokat tréfálkoznak, de nincs hiteles örömük. Az ünnepi időszak végére teljesen kiégnek, s mégis még inkább ugyanarra vágynak, mert amit már megkaptak, bármi legyen is az, sohasem elég.

Mások azzal a szilárd elhatározással vágnak neki az ünnepi időszaknak, hogy Isten ajándékát, az Üdvözítőt ünnepeljék. De túl komolyan viselkednek. Ökölbe szorított kézzel, csikorgó foggal elhatározzák, hogy vallásosan, szellemi módon tartják meg a szent időt. De az ünnepek elmúltával üresen maradnak, lelkileg halottak, mert energiájukat arra pazarolták, hogy másokra figyeljenek, elítéljék ostoba viselkedésüket. Emiatt nagyon szerencsétlenné válnak. Ezek az emberek ahelyett, hogy az időszak emberi örömét az Úr isteni kegyelmével töltenék meg és áldanák őt, a szekularizmus és az üzleti szellem állandó kárhoztatásával tönkreteszik az ünnepet, mind a maguk, mind családjuk és barátaik számára. Miközben megszólják embertársaikat, mert nem vallásosan tartják a Karácsonyt, farizeusi önigazolgatásuk, s testvéreik kárhoztatása miatt saját magukat is kizárják az ünneplésből. Pedig Krisztus őértük is eljött, őértük is meghalt, akár tudják ezt, akár nem.

Ünnepeljünk, óh, népek! De helyesen ünnepeljünk! Menjünk föl Betlehembe, és a mások házába. Emeljük föl elménket az Úrhoz, s ne felebarátaink életét vizsgáljuk! Istenre összpontosítsunk és örvendezzünk, mert irgalmas Ő, és szereti a világot, ezt a szekularizált, üzleti szellemű világot is, ahol a gonosz uralkodik. Ne tegyük tönkre az ünnepet se magunk, se szeretteink számára annak figyelésével, hogy mások mit tesznek, vagy nem tesznek. Arra törekedjünk, hogy mi magunk valóban Krisztust ünnepeljük Karácsonykor, mégpedig úgy, hogy megőrizzük Krisztust magunkban, és magunkat Krisztusban. Így a Karácsony Isten adta ünneplés lesz, hiszen Fia személyében maga Isten jön közénk. Csak ha így ünneplünk, akkor szerzünk örömet az Úrnak, valósítjuk meg önmagukat és inspirálunk másokat. Mert ebben az esetben elevenen tanúsítjuk, milyen az igaz, az Istentől kívánt ünneplés.

Ma a világnak sürgősen szüksége lenne az isteni ünneplésre. S az számos keresztény életében, és számos keresztény templomban meg is valósul. Ahol csak a tréfa vagy mások tetteinek kárhoztatása dominál, ott nincs öröm, s nincs béke. Mert senki sem lehet meg az irgalmas Isten jelenléte nélkül, aki szereti teremtményeit és eljön, hogy meggyógyítsa és megbocsássa ostobaságaikat és bűneiket. Nincs igazi ünneplés Isten szeretetének együtt érző jelenléte nélkül.

 

Jertek, óh, hívek, kezdjük az ünnepélyt!

Énekeljünk a bölcsekkel és a pásztorokkal!

Üdvösség származik a Szűz méhéből,

S életre hívja a hívőket.

 

Krisztus látogatását várva

Utasítsuk el a szenvedélyek romlottságát.

Térjünk észre és fogadjuk az ismeretet,

A szeplőtelen Úr ajándékát,

Aki a mi testünkbe öltözködve közeledik,

Hogy Istenhez hasonlóvá alakítson minket.

 

Krisztust szemléljük, hogy az alázatosság által

Magasztaltassunk föl.

Buzgón törekedve a jóra,

Hagyjuk el a földi szenvedélyeket.

A hitből tanuljuk meg elkerülni a szív gőgjét,

S lélekben alázzuk meg magunkat,

Hogy jó tetteink által magasztalhassuk őt,

Aki születni érkezik.

  /Az előünnep első napjának vecsernyei istentisztelete/

 

 

Galéria