Webrádió

Előünnep V Jertek, élvezzük az Uralkodó vendégszeretetét

Előünnep V. : Jertek, élvezzük az Uralkodó vendégszeretetét

 

A keresztények egyik szeretett éneke Nagycsütörtökön, az Úr tavaszi pászkája előtt hangzik el. Az utrenyei kánon utolsó ódájáról van szó, melyet az Istenszülő himnuszának helyén énekelnek az isteni liturgián, ugyanis ez a nap különösképpen az Úr titkos vacsorájára emlékezik. Ugyanez az ének megtalálható Karácsony előünnepének harmadik napján a lenyugvási istentisztelet kánonjában /szintén utolsó óda/ is.

Az Úr vendégszeretetét és a halhatatlan vacsorát,

Jertek hívek, élvezzük, a ház felső termében

Emelkedett elmével, felsőbbrendű Igét tanulva,

Kit is magasztalunk.

 

Az óda irmoszát követő tropárionok is megegyeznek az Úr titkos vacsorájára emlékező nagycsütörtöki tropárionokkal, mindössze néhány szó és néhány név változik, hogy ezek az énekek a karácsonyi ünneplésre is alkalmassá váljanak.

 

A főpapokkal való találkozás után

Az álnok Heródes így szólt a bölcsekhez:

Menjetek és keressétek meg a gyermeket,

S gyorsan közöljétek velem, ha megtaláltátok.

De te, Uram, meghiúsítottad cselszövését

És szégyent hoztál a gonosz törvénytelen szolgájára.

 

A mindenek Alkotója,

Aki az Atyától minden idők előtt született,

Jön, hogy megszülessen a Szűztől.

Ő Isten Bölcsessége, Igéje és Ereje.

Magasztaljuk őt, mint Istent és embert,

Mint Utat, aki két természetben jött a világra, de mégis egy személy.

Mint ember nyilatkoztam meg, mondja az Úr.

Lényeg szerint, és nemcsak képzeletben;

Ebben a közösségben az emberi természet egyesült velem,

És Istenhez hasonlóvá vált.

Tudjátok meg, hogy én vagyok a ti Üdvözítőtök,

Aki a Szűz méhéből származom.

Áldva őt a hitben, zengjünk neki magasztaló éneket.

 

Mint az időszak minden éneke és himnusza, ezek a sorok is világosan megmondják kicsoda Jézus Krisztus és miért jön. Ő az Isten örök Fia; Isten teremtetlen Bölcsessége, Igéje és Ereje. Ő a mindenek Alkotója, aki által, akiben, és akiért mindenek teremttettek. Emberré lesz anélkül, hogy változás történne istenségében. Isten marad, hiszen isteni természetét nem veszítheti el. Emberi lény lesz, a názáreti Jézus. Ő ezért, mint a századokon át tartó szomorú és keserű viták után megfogalmazták, „egy személy két természetben”.

Jézus Krisztus, mint Isten egyszülött Fia, isteni személy, isteni természete azonos az Isten -Atyáéval. S a Fiú valóságos ember lesz, „lényeg szerint és nemcsak képzeletben”, mint az ének mondja. Ezért a Khalkedonban tartott negyedik egyetemes zsinat határozata kijelenti, hogy ő valóságos Isten és valóságos ember. Nincs szétválás vagy megoszlás istensége és embersége között, ugyanakkor a két teljesen különböző természet összevegyüléséről nem szabad beszélni, hiszen egyikben sem zajlott le lényeget érintő változás. Vagyis Krisztus istensége ugyanaz, mint az Atya és a Szent Lélek istensége, Embersége pedig azonos minden ember emberségével, aki valaha is a földön élt vagy élni fog.

Arra, hogy miért küldte el Isten emberként az ő Fiát a világba, csodálatos választ adhatunk: Krisztus azért jött, hogy részt vehessünk a halhatatlanság vacsoráján, ahol élvezhetjük az Úr vendégszeretetét. Az Úr megjelent a földön, hogy „asztalt terítsen” a világ vadságában, s a mennyből alászálló élő kenyérrel, az Élet kenyerével, saját magával tápláljon minket. Eljött, hogy saját testét és vérét adja nekünk eledelül

 

Én vagyok az élet kenyere – felelte jézus. Aki hozzám jön, többé nem éhezik, s aki bennem hisz, nem szomjazik soha. De megmondtam, hogy bár láttok, mégsem hisztek. Minden, amit nekem ad az Atya, hozzám jön. S aki hozzám jön, nem taszítom el. Mert nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött. Annak, aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit se veszítsek el, hanem feltámasszam az utolsó napon. Mert Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s föltámasszam az utolsó napon”.

Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért”.

Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, s föltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él” /Jn 6,35-40; 51; 53-58/.

A Biblia Isten Országát, melyet a Messiás hoz, a menyegzős lakoma képével ábrázolja. Jézus maga is néhány példabeszédében egy ünnepi lakomához hasonlítja Isten Országát. Az utolsó vacsorán azt mondja tanítványainak, hogy az Isten Országában majd az ő asztalánál fognak enni és inni.

 

Ti kitartottatok velem megpróbáltatásaimban. Ezért nektek adom az országot, mint ahogy Atyám nekem adta, hogy majd asztalomnál egyetek és igyatok országomban, és trónon ülve ítélkezzetek Izrael tizenkét törzse fölött/Lk 22,28-30/.

 

A Szent János látomásait följegyző Jelenések könyve is megerősíti az Úrnak ezt a tanítását. Az idők végén bejelentik a Bárány menyegzős lakomáját, s áldott mindaz, aki meghívást kap, hogy élvezze az Úr vendégszeretetét.

Alleluja! Megkezdte uralmát Urunk, Istenünk, a Mindenható. Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük, mert eljött a Bárány menyegzőjének napja. Menyasszonya felkészült. Megadatott neki, hogy ragyogó fehér patyolatba öltözzék. „A patyolat a szentek igaz tetteit jelenti. Ekkor hozzám fordult /az angyal/: „Írd! Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzői lakomájára”. Majd folytatta: „Istennek ezek a szavai igazak” /Jel 19,6-9/.

 

Galéria