Webrádió

Nélkülözők megsegítése. Mit kell tennem?

A gazdag ifjú, aki fölteszi a kérdést Jézusnak /Lk 18,18/: Vajon még mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?

Ugyanezt a kérdést fogalmazta meg számunkra is egy idős barátom, hiszen most, hogy nyugdíjas lett, a saját idejével gazdálkodhat, és ez nagy kincs. Hogyan tudnám a képességeimet használni az egyházban, hogy ezt a kincset növeljem? Ez a barátom egy mérnökember volt, aki nagyon képzett volt abban, hogy hogyan kell a problémákra megoldást találni. Nyugdíjba vonulása után, mikor kipihente már magát, új hobbikat keresett, hogy az idejét múlassa, és ekkor talált rá Jézus, mint a gazdag ifjúra. S ebből a találkozásból fogalmazódott meg, hogy mit tudna ő tenni az Egyházban.

 Én akkor úgy láttam, hogy leghatékonyabban abban kellene segíteni, ha valamilyen képzést meg tudnánk szervezni, ahol más idős embereket is segítenénk, hogy Isten népét képesek legyenek segíteni.

Sok idős háztartásban nem rendelkeznek olyan forrásokkal, hogy az alapvető karbantartásokat a házban el tudják végezni, ezért fontos lenne egy önkéntes karbantartó csoportnak a megalapítása. Kerülnek emberek, családok átmeneti nehézségbe, ahol még a lakhatás is nagy problémát okoz. Sok embernek üresen állnak az otthonai. Miért ne lehetne ezeket az erőforrásokat egymásra találtatni?

 Ismerek egy olyan közösséget, ahol az özvegy nyugdíjasok minden héten egy nap a helyi általános iskolában találkoznak. És az iskola diákjai örömmel mutatják be az új ismereteket, vagy új olvasmányokat, könyveket.

 Vannak olyan nyugdíjas önkéntesek, akik olyan tanácsadási készségekkel rendelkeznek és szakemberek, akikhez szívesen fordulnak.

Ismertem egy fiatal özvegyasszonyt, aki három olyan nőt fogadott be az otthonába, akik nem találták helyüket a világban.

Jézus buzdítása ma is sürget minket, hogy figyeljünk oda a perifériára szorult emberekre. A korai egyháznak a szolgálatában is első volt az özvegyekről és az árvákról való gondoskodás. A nyugdíjba vonuláskor sok ember még nagyon produktív, egészséges évek állnak mögöttük, egy nagy-nagy gazdagság, amit szét kellene osztani. S ennek a legjobb módja: „amit a legkisebb testvéreink közül egynek tettétek, nekem tettétek” /Mt 25,40/. Akinek van jó ötlete ezekkel kapcsolatban szívesen várom az alábbi e-mailre: pacsai.janos@gmail.com