A nagyböjt az Egyház tudatában az Úr pusztai böjtjének időszaka, azaz a sátánnal való küzdelem időszaka volt és marad. E megpróbáltatást csak Istentől tanult lelki fegyverekkel, böjttel és imádsággal győzhető le. Ahhoz, hogy megértsük a nagyböjti időszak liturgikus sajátosságait látni kell, hogy a Nagyböjt különböző spirituális kifejezéseket közvetít számunkra, és a nagyböjt központi gondolata hogyan kapcsolódik be funkcióját tekintve az egyházi életbe. Ez a központi gondolat a bűnbánat.
A mi gondolkodásunkban a bűnbánat sokkal több, mint a bűneink felsorolása és megvallása a pap előtt. Az igazi bűnbánat csúcspontja, gyümölcse a gyónás és a feloldozás.
Mielőtt ezt az eredményt elérnénk, komoly szellemi erőfeszítést kell tennünk, és hosszú felkészülési idő áll rendelkezésünkre a lelki megtisztulásra. Vagyis radikális újraértékelése történik az egész életünknek, gondolatainknak, ítélkezéseinknek, és aggódásainknak. Az Egyház arra hív bennünket, hogy összpontosítsuk figyelmünket az örök életre, és ennek kritériumai szerint gondoljuk végig létezésünk Istenhez való viszonyát. Tehát a bűnbánat egy különleges lelkiállapot, vagyis a nagyböjti istentiszteletek a bűnbánat iskolái. Arra tanít bennünket, hogyan lehet eljutni a bűnbánat lelkületére. Ez vezet el minket a lelki regenerálódáshoz, amely nélkül a feloldozásunk gyümölcstelen lesz. A liturgikus hagyomány elengedhetetlen része az életünk újraértékelésének.
A nagyböjti istentiszteletek struktúrája felvázolja nekünk ezt az utat, amelyen haladni tudunk
Előkészítő vasárnapok
Három héttel a nagyböjt előtt bevezet minket az Egyház erre az időszakra. Különböző dimenziókba hív, hogy a koncentráció-képesség kialakuljon bennünk a nagyböjtre.
1.Farizeus és vámos vasárnapja. A szombati vecsernyével kezdjük el a nagyböjti Triódion használatát. Sok helyen az istentisztelet előtt ezt a könyvet a pap ünnepélyes módon odaadja a kántornak. Ennek az istentiszteletnek legfőbb jellemzője az alázat /Lk 8,10-14/. Alázat, mint a bűnbánat feltétele. Itt áll előttünk egy ember, aki elégedetlen magával, és azt hiszi, hogy megfelel a körülményeknek és a vallási követelményeknek. Számára a vallás a büszkeség és az önelégültség forrása lesz.
2.Tékozló fiú vasárnapja: ez a második nagy témája a nagyböjtnek is, visszatérésünk Istenhez /Lk 15,11-32/. Nem elég elismerni bűnösségünket és bevallani, hanem az életemnek vissza is kell térnie Istenhez. Az igazi bűnbánat az, amikor az ember visszatér a Forráshoz: lelki szépségéhez és tisztaságához, amit az ember elvesztett. Ezen a napon imádkozzuk az utrenyében a 136-os zsoltárt: „Babilon folyóvizei mellett…”. Az Egyház emlékeztet, az ember tudja, hogy mit veszített el, a közösséget Istennel, az ő országának békéjét és örömét. Amikor megkeresztelkedett, Krisztus testének lett a tagja. Bűnbánata megeleveníti a keresztséget, és a szeretet visszahozza őt Istenhez.
3.Utolsó ítélet vasárnapja /húshagyó/: Húshagyó szombatra a Typikon előír egy egyetemes megemlékezést minden elhunytról. Az Egyházban mindannyian függünk egymástól, egyesülve Krisztus szeretetében. Ezért nincs az egyházi szolgáltatásokban privát lehetőség. A bűnbánatunk nem lenne teljes anélkül, ha nem fordulnánk azok felé, akiket halálunk előtt szerettünk. Ezért kelti fel bennünk a szeretet szellemét az Egyház. Szép liturgikus egységet képez a megemlékezés tartalma, a pénteki vecsernye, a szombati utrenye és az isteni Liturgia. A vasárnapi evangélium /Mt 25,31-46/ emlékeztet a bűnbánat harmadik nagy témájára, az ítéletre. A keresztény annak tudatában él, hogy Krisztus ítéletet fog mondani fölötte. Megítéltettünk abból a szempontból, hogy milyen komolyan vettük Isten jelenlétét a világban, és hogyan hasznosítottuk az Isten szeretetét életünkben /Börtönben voltam, mezítelen voltam, éheztem/. Minden cselekedetünket, attitűdöket, ítéleteinket, különösen másokkal kapcsolatban, Krisztusra vonatkoztatva kell megélnünk. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy elfogadom az életet, mint szolgáltatást és misztériumot. Az utolsó ítélet példázata olyan feladat-meghatározást ad, ami az önértékelésünk alapja lesz. Az ezt követő hét korlátozott, hiszen fel kell magunkat készíteni a nagy erőfeszítésre, ezért már elhagyjuk a húst, és a szerdai és a pénteki nap a liturgikus nap, és Vajhagyó szombaton, az Egyház megemlékezik azokról a vezetőkről, férfiakról és nőkről, akik megvilágosodtak a böjt által. Elénk állítva ezeket a mintákat, hogy kövessük és vezetőink legyenek, mint a böjt művészei.
- Megbocsátás vasárnapja /vajhagyó/: Nagyböjt előtti utolsó nap 3 témát figyelhetünk meg benne, az elveszett paradicsom képe tárul elénk, az embert az Isten a Paradicsomba helyezte, és életközösségben élt vele. Eltékozolta ezt az életet, és száműzetésbe került. Krisztus újra megnyitja a paradicsom kapuját és az Egyház visszavezet minket ebbe a mennyei hazába. A második gondolat pedig a böjt, amely nem lehet képmutató, mint egy show-műsor, hanem titokban történik, amit a mennyei Atyánk lát /Mt 16,21/. És harmadik témaként megfogalmazza, hogy Isten akkor bocsát meg nekünk, ha mi is megbocsátunk egymásnak. Ezen az estén a vecsernye különleges jelentőséggel bír. Nagy prokiment éneklünk: „Ne fordítsd el orcádat a te szolgádtól, mert szorongattatom, gyorsan hallgass meg engem; legyen gondod lelkemre, és szabadíts meg azt”.
Az istentisztelet után történik a megbocsátás szertartása és megkezdjük az Egyházzal a zarándoklatot a dicsőséges Húsvét felé.
Krétai Szent András kánonja
A Nagyböjt első négy napján hétfőtől csütörtökig a vecsernye után előírja négy részben a kánon végigimádkozását, mintegy nagyböjti beiktatást jelent számunkra. Majd ez megismétlődik egyben ötödik héten, csütörtökön az utrenyében, mintegy pecsétként hitelesítve a mi bűnbánati érzésünket..
Nagyböjti hétköznapok
A Nagyböjt hat hétig, vagy negyven napon át tart, vasárnap estétől péntek estig. Lázár feltámasztása virágvasárnap és a Nagyhét sajátságos liturgikus eseménye nem tartozik ehhez a ciklushoz. A nagyböjti hétköznapok /hétfőtől péntekig/ liturgikus szerkezetében nagyon eltér a szombattól és vasárnaptól. Nagyböjti ciklus sajátosságai: Liturgikus könyve a Triódion, de veszünk hozzá az Octoéchoszból és a Méneából is. Alapvető szabály, hogy hétköznapokon az Octoéchoszt nem használjuk, és helyébe lép a Triódion. A vecsernyéken két ószövetségi olvasmányt olvasunk. Az utrenyében három kathizmát olvasunk, a kánon három ódából áll, és a hatodik imaórában Izajás könyvét olvassuk fel. A Triódion imádságai különösen mély és szép énekek. A zsoltárok használata megduplázódik, általában a 150 zsoltár 20 kathizmára van osztva, amit hetente egyszer elimádkozunk, Nagyböjtben ez duplájára emelkedik /Egyet a vecsernyén, hármat az utrenyét, egyet a első, harmadik és kilencedik imaórában/. A kolostorokban meg tudják ezt valósítani, mert úgy tartják, hogy a zsoltárok alapvető szellemi táplálékok ebben az időszakban. A nagyböjti rubrikák nagy hangsúlyt fektetnek a leborulásokra. Minden szertartás végén Szent Efrém imáit leborulások követik. Ezt kifejezi büszkeségünk összeomlását, és hogy testünk is vállalja az imádságban az erőfeszítést. A nagyböjti dallamok, az alleluják mind hangolnak bennünket a bűnbánatra. Három könyvet olvasunk naponta, a Teremtés, a Példabeszédek könyvét a vecsernyén, Izajás könyvét a hatodik imaórán. A Teremtés könyve tanítja a teremtés, bukás, üdvösségünk történetének fényében. A Példabeszédek könyve Isten bölcsesség és előírása felé viszi gondolatainkat, Izajás bemutatja a messiási országot, hogy hogyan történik az üdvösségünk és a megváltásunk. A liturgikus ruhák a nagyböjti hétköznapokban böjti színűek. A nagyböjti szertartások menete megtalálható /az első hét Triódionjában/. Különösen értékes, hogy ebben a liturgikus időszakban megőriztük a kilenc bibliai óda használatát, amelynek keretein belül alakult ki a kánon.
Előszenteltek liturgiája
Nagyböjt hétköznapjain a liturgia-végzése tilos volt, ezeket hívjuk aliturgikus napoknak, kivéve az angyali üdvözlet ünnepét. Ennek oka az a tény, hogy a szent liturgia, az ünnepek ünnepe, Krisztus feltámadásának és jelenlétének az örömteli megélése, és ez az öröm nem fér össze a bűnbánattal. De az Egyház gondoskodni akar a hívekről, és ezért hetente kétszer, szerdán és pénteken a vecsernyében ünnepélyesen kiszolgáltatja a szent eucharisztiát, amelyet előző vasárnap hagytak az oltáron ezekre a napokra. Szerdán és pénteken szigorú böjti nap van.
Nagyböjti szombatok
A nagyböjti szombatokon, kivéve az elsőt, Szent Tivadar emléke, és az ötödiket, Akathisztosz szombatot, az elhunytakról való megemlékezésre vannak. Ezen a napon nem magán-megemlékezést teszünk, hanem az Egyház mindenki számára, mindenki nevében imádkozik azokért, akik elhunytak, akiket életükben szerettünk.
Nagyböjti vasárnapok
Megtartva a föltámadás ünnepi jellegét Nagy Szent Bazil liturgiáját végezzük, de sajátos témák társulnak hozzá. Első vasárnap az igazhitűség vasárnapja, szentképek tiszteletének visszaállítása, az emberi méltóság helyreállítása. Második vasárnap Palamasz Szent Gergely emlékére – bizánci teológus, akit 1366-ban emeltek szentté. Harmadik vasárnap Szent Kereszt tisztelete, az utrenyében a szent keresztet a szentélyből ünnepélyes menetben a templomba hozzuk, és ott marad egész héten. Ez a szertartás bejelenti Krisztus szenvedésének közeledtét, minden szertartás végén különleges tiszteletet adunk a keresztnek ezen a héten. Negyedik vasárnap Létrás Szent János az egyik legnagyobb aszketikus írónk az Égbe vezető létra művében meghatározza az alapvető elveit a kereszténységnek. Ötödik vasárnap egyiptomi Szent Mária, aki legszebb példája a bűnbánatnak.
Szombat és vasárnap a liturgikus ruha nem szükséges, hogy sötét legyen, böjti dallamokat sem használjuk és Szent Efrém imádságát és a leborulásokat is elhagyjuk. A szertartások nem nagyböjti típusúak, de ez nem bontja föl a böjtölés szabályát. Minden vasárnap este nagyvecsernyét végzünk, s ezen különleges nagy prokimen van előírva.
A Nagyböjt istentiszteleteinek legszebb, legmélyebb eleme a liturgikus hagyományainknak, s ezért az egyházunkban sürgető feladat ennek megértése és helyreállítása.