Webrádió

Mi visz bennünket közelebb a gyónáshoz?

Mi mozdít meg belülről, hogy elinduljak a bűnbánat útján? Milyen érzések, gondolatok hívják elő bennünk azt a vágyat, hogy menedéket keressünk a gyónás által?

Amikor tartósan gyötör valami, fájdalom és szenvedés van jelen az életemben, akkor biztos lehetek benne, hogy a bűn, a vétkeim hozzák létre a lelkemben. Nagyon gyakran az elme nem emlékszik, nem ismeri fel a bűnt. A lélek azonnal felismeri és elkezd küzdeni ellene.

 Felismeri és küzd a romboló erő ellen. Amikor tartósan ott marad a bűn, akkor a lélek elerőtlenedik, szenved és sorvad. Elveszti élet erejét és egyre inkább az egész ember egyfajta szomorúságba, szorongásba reménytelenség állapotába kerül és nem érti miért van ebben az állapotban. A bűn felhalmozódik, a vétkek, mint egy bilincs leláncolnak, félelem és aggódás lesz úrrá rajtunk és nem értjük miért.

 Isten irgalma ilyenkor a lelkiismeretünkön keresztül figyelmeztet, a bűnbánaton keresztül emlékeztet miért kerültünk ilyen katasztrofális állapotba A lélek tudomásunkra adja, segít a megértésben, hogy mit szükséges megtennünk, hogy kiszabaduljunk ebből a „pokoli” helyzetből.

Amikor gyónás szentségében Jézushoz fordulunk, akkor megismerjük, hogy Ő az Úr. Feltárjuk állapotunkat előtte és megszabadít előbbi állapotunkból. Az tény, hogy a bűn gyötrelmet okoz nekem és a környezetemnek. Isten, nem mint bíró jogi értelemben ítél el, hanem mint a bűn legyőzője, élettel, erővel ajándékoz meg. Magyarul újjáéleszti bennem az életet. Az önmagam elleni háborúból szabadít, ment meg engem.

A bűn természete szerint éget –mar, amely által elhasználódik, megkopik a lelkem. Sokan pl a házasságtörést nem tartják bűnnek csak egy problémának, melyet szakember bevonásával meg lehet oldani. Mi azt mondjuk súlyos bűn, mely nem csak önmagamtól, hanem Istentől is eltávolít. Az egyház a törvények által figyelmeztet erre, néha utasítgatásnak fogjuk fel, pedig egyszerűen csak emlékeztetni akar, mert az értelem nem veszi észre, elfelejtkezik róla.

A bűn következménye, hogy meggyengül az akarat és elhomályosul az értelem ítélőképessége.  A bűn céltévesztetté teszi az életünket. Amikor az ember ezt megérti, ezt nevezzük metanoiának, vagyis megtérésnek, hogy az értelem jó irányba fordul, amelyet csak Isten képes jó irányba állítani. A megtérés, annak felismerése, hogy önmagunkat nem tudjuk megszabadítani, hanem csak Isten képes arra, hogy kiemeljen minket, akkor mi is hittel várjuk, hogy Jézus Krisztus legyen életem Ura és Uralkodója…